Első bejegyzés
- avagy feljegyzés a kezdetekről: ihlet, ötlet, képzeletbeli születés -
Üdv, Szabad Létezők!
...igen, ezen a blogon ez lesz a megszólításotok, mert ahogyan magamat ennek látom, így látlak titeket is igazából: Szabadnak, a Végtelen Létezés egyedi megnyilvánulásainak.
Ez az első bejegyzése a blognak, amely áprilisban íródik, de tulajdonképp egy december végi estéről szól, tehát inkább egy feljegyzés akkorról és arról, hogyan ihletődött a LILAVERZUM anno még csak mint ötletkezdemény, aprócska mag, lehetőség.
Egy 2024. évvégi hideg napon a karácsonyi ünnepek időszakában meglátogatott édesanyám. Már rég találkoztunk, volt mit megbeszélnünk, rengeteg témát érintettünk a nap folyamán. Ebéd után elmentünk sétálni, s bár kopár volt a domb, melyen élek, egy bokor mégis tartotta magát, ami mellett megálltunk, és úgy csevegtünk tovább.
Szóba került a hivatásbeli tanácstalanságom, korábbi önkifejezési, vállalkozási próbálkozásaim, amelyek elbuktak, elsikkadtak, vagy ilyen-olyan ok miatt mindig félbemaradtak, és a válaszút, amelyet egyértelműen érzek e téren. Ekkor hozódott fel egy szintén korábbi ötletem, egy többszintű törekvés, amely végül egy költözés miatt nem valósult meg.
Csendben emésztettük a belátás és beleegyezés csendjét, amikor mindketten a bokorra tekintettünk, majd egymásra, és akkor...mintha egy angyal szállt volna el...tudtam, hogy itt egy útmutatás, amely egy, a korábbihoz hasonló lehetőség felé irányítja a figylemet ... csodálkoztam is, hogy másfél éve élek itt, és eddig hogyhogy nem vettem észre, a szinte csak formai különbséget, amin keresztül ugyanúgy több szinten tudnám kibontakoztatni magam, mint ahogy anno terveztem....
Később anyát kikísértem a buszmegállóba, mert visszautazott, én pedig hazafelé sétálva tettem meg az utat, a fülemben egy - az elmémet üressé tevő -, csengő-bongó hangjellel, amely már oly ismerős számomra...semmi kétségem nem volt arról, hogy egy "más állapot", amibe érkeztem a felismeréssel...
Hazaérve otthonom pattogó tüzének és sugárzó melegének kiáradásában, citromfű illóolaj párájának és forró kávé illatának lélekringató keverékében, a fülemben zengő harsogó csenden keresztüli hívás érzésből, és a szívemből rábólintó "Igen"-ből halvány páraként megindult, majd egyre határozottabban körvonalazódott, és lelki szemeim ellőtt formát kezdett ölteni az ötlet...a Lilaverzum ötletkezdeménye, amelynek az a séta, az a bokor, és mindezek háttérteremtője - oka, eredője és már a végereménye is (!) - érződik, és mindezek magával ragadó tánca csak játszik, forog és örül, alámerül, felbukkan és áramlik; magának adva ezzel növelő energiát...
Azóta dédelgetem, szeretgetem cseperedő, önmagától fejlődő, egyre megmutatkozó megnyilvánulását, s időnként "csak nézek nagyokat", hogyan nő egyre szebbé, ragyogóbbá, többszintűvé ez a világ, mely mindent felhasznál amit lélektől kapok és mindent megmutat, amire azáltal képes vagyok. Amelyet megálmodtam - de nem egy személyes szinten - és létrehozok a fizikai világban...ha mondható így: intuitív sugallatként érkezett, én pedig néha derűsen, néha merengve, néha csodálkozva figyelem és élvezem, mikre rá nem vesz, hova el nem vezethet ez a kaland.
Tarts velem, ha érdekel a LILAVERZUM - egy lélekművész világa - kibontakozása!
Színtiszta jelenlévőségből: ANANDI


